A templom helyreállítása
2018–2022

A felállványozott templombelső a helyreállítás alatt
Legutóbb 1956 és 1964 közötti időszakban végeztek nagymértékű felújítást Bágyuj Lajos vezetésével, ekkor a cementalapú anyagok népszerűsége döntött, ez pedig a mészkőből faragott kváderköveket – amelyek a templom teljes külső felületét alkotja – jelentősen károsította az évtizedek során. A helyreállítás elsőszámú feladata volt ezek eltávolítása és mészalapú anyaggal való pótlása. A falak repedéseit is hasonlóan mészalapú anyaggal injektálták a stabilizálás érdekében. Az első fázisban a tetőszerkezet javítása, a héjazat cseréje történt meg, amellyel párhuzamosan elkezdődött a legnagyobb feladatot képező kőrestaurátori munka: a külső és belső kőfelületek tisztítása, kiegészítése és szerkezeti megerősítése.

A restaurált szentély
Minden műemlék egyedi és megismételhetetlen és a helyreállítást előkészítő alapos felmérés és tervezés soha nem elégséges a valós helyzet és érték megállapítására, vagyis a tényleges kivitelezéskor tárul fel egy épület múltja. Éppen így történt a kolozsvári Szent Mihály-templom esetében is, ahol a kivitelezés alatt alapos meggondolást igényelt minden olyan lépés, amely a megtalált és feltárt értékek kezeléséről és bemutatásának kérdéséről szólt. A templombelsőben a vakolattól megtisztított falak nyújtottak lehetőséget a kutatásra, amely során a falszövetbe másodlagosan beépített faragványokat, nyomokat dokumentáltuk le és kapcsoltuk azokat a történetbe. Így váltak bemutathatóvá a korábban nem ismert vagy elbontott épületrészek maradványai, mint például az északi hajó középkori orgonakarzatának lenyomata vagy a járószint változtatásával is járó északi mellékszentély és Schleuning-kápolna lábazatai. A beavatkozások során 3D felméréseket és szkent készítettünk, valamint minden változást, feltárt részletet, a munkafázisokat fényképesen dokumentáltuk.



